A csicsóka és termesztése röviden

A főképp gumójáért termesztett csicsókát sajátos tulajdonságai révén egyszerre tekinthetjük gyógynövénynek, delikát konzervipari nyersanyagnak, sikeres takarmány-, talajvédő-, vagy talajjavító- növénynek vagy produktív energiaforrásnak.

Az emberi táplálkozásban többféle diabetikus okból is nagyon előnyösen felhasználható gumói 15-20%-os szénhidrát tartalmának a fő alkotórésze a fruktózzá (gyümölcscukorrá) lebomló inulin. Veszélyes betegségei, vagy kártevői - a beteg egyedek eltávolításával visszaszorítható fehérpenész kivételével - nincsenek, és így kiválóan alkalmas ökológiai termesztésre is.

A gumóültetéssei szaporított csicsóka fajtái elsősorban a gumók küllemében különböznek egymástól. Alakjuk lehet körte, tojás, orsó, szabálytalan, illetve elágazó (babás). Ez az utóbbi feldolgozáskor előnytelen tulajdonság a fajták döntő többségére jellemző. A fehér (sárga), piros, bronz vagy füst színű gumót vékony, sérülékeny parabőr takarja, és jól felismerhető rajta a tarackról való leválás helyén nyitva maradó "köldökseb" . Ezek a tulajdonságok a csicsóka gyenge tárolhatóságának a fő forrásai.

Szára 1-4 m magas dudvaszár, fiatalon legeltethető és zölden silózható, elszáradva fűtésre használható. Fészkes virágzatai a napraforgóhoz hasonlóak, de csak 6-10 cm átmérőjűek. Fajtátói függő en augusztustói a fagyok beálltáig virágzik, de nem minden fajta - és nem minden évben - hoz virágot.

Éghajlati igényét tekintve a csicsóka hazánkban mindenhol termeszthető, de az érési (gumókötési) időt, mint fajtajelleget ajánlatos figyelembe venni. A gumó kimondottan fagytűrő, de a földfeletti részek is csak -4 - -5 fokon barnulnak. Szárazságtűrése kiváló, de ennek ellenére a csapadékot (öntözést) nagyon meghálálja. Fényigénye nagy az árnyékot nem szereti.

A talajjal szemben igénytelen, de hideg és nehéz talajokon nem ajánlatos termeszteni. Elsősorban a jó minőségű humuszos homokot kedveli. (Egészségesebb állomány, jobb gumó forma, könnyebb betakarítás)

A termesztésének módját - 1 éves, 2 éves, vagy évelő kultúrában, vetésforgóba illesztve, vagy forgón kívül - annak célja határozza meg, (Közvetlen fogyasztás, ipari feldolgozás, takarmányozás, legeltetés, és silózás, túratás vagy vadföld, illetve ezek kombinációi.)

A viszonylagos igénytelenség ellenére a jó tápanyag ellátás a csicsóka számára is fontos. (A semmiből semmi nem lesz!) Nem nitrogén igényes, de a rendszeres istállótrágyát nagyon meghálálja.

Talajelőkészítés szempontjából a nyers talajra nem érzékeny, ültetéséhez mély, sőt mélyítő szántás javasolt. Nincs különös elővetemény igénye, a talajuntság nem jellemző rá, de a gyomosító hatását ajánlatos figyelembe venni.

Október elejétől május elejéig ültethető, de különböző okokból inkább a tavaszi ültetés javasolható. A gumót kiszedés után minél hamarabb el kell ültetni: (Földből földbe! Ha mégis megfonnyadt a vetőgumó, azt ajánlatos beáztatni.) Csak. egészséges gumót ültessünk!

Gyámoltalanul kel, ezért az ültetési mélysége még laza homokon se- legyen több 10 cm-nél. (Kötött talajon sekélyebbre ültessünk.) Ültethető kapa, vagy (töltögető)eke után, illetve a burgonyánál használt (automata) gépekkel, de ilyenkor a szabálytalan, babás gumóalak nehézség et jelenthet. Ne hengerezzük, az ültető ágy felszínét tartsuk lazán.

Vetőgumó szükségletét - ami szélső esetekben 5 q/ha, illetve 35 q/ha is lehet – a rendelkezésre álló gumók nagysága (50 grammos gumóméret az optimális), és a tervezett tőszám, azaz a termesztő "szaporítási hányados" iránti igénye dönti el. Az állománysűrűség 1 tő/m2, illetve 4 tő/m2 között változhat. A szokványos sortáv 75-80 cm, de ültethetjük 1,5, sőt 2-méteres sortávval, és szolitemek is.

Évelő termesztéskor - a betakarítást követő mélyszántás után - a sarjadó "árvakelésből" soros - vagy ha szükséges négyzetes - műveléssel alakítsuk ki az új állományt, de lehetőleg ekkor se hagyjunk 4 tő/m2-nél magasabb tőszámot.

A frissen telepített csicsóka kihajtás lassú és egyenetlen, ezért gyomirtó ápolásáról az állomány záródásáig gondoskodni kell. (Vegyszeres gyomirtása a napraforgónál használt herbicidekkel megoldható.) A csicsóka termesztés egy máig vitatott kérdése a töltögetés, ami a gépi a betakarítás, és a "szélállóság" szempontjából előnyös, a vízmegőrzés szempontjából viszont hátrányos lehet.

A betakarítás a fajta "tenyészidejétől" - azaz gumósodástól - a felhasználási szándékoktól, és nem utolsó sorban az időjárástól függően történhet kora ősztől kora tavaszig. Erre a kézi szedés (kapa, vagy eke után) mellett többféle betakarító gép használható. (Az átlagosan elvárható 200- 400 q/ha gumótermés kiszedését megelőzően a hasonló tömegű szárat is le kell hordani, vagy le kell zúzni.)

A csicsókatermesztés egyik legnagyobb nehézségét a felszedett gumó rossz tárolhatósága okozza. Hűvös helyen, speciális prizmában, vagy homokba ágyazva is csak bizonyos kockázatokkal tárolható. Ezért a csicsókának téli tárolás szándékával történő felszedése nem indokolt, és csak az ennek szükségességére utaló egyéb szorító körülmények fennállása esetén célszerű. Egyébként az őszi szedés beltartalmi okokból előnyösebb, viszont az éretlen sztólók miatt körülményesebb.

Fajta ajánlat:

A "Tápiói sima" késői, magas szárú fajta, inkább téli, de elsősorban tavaszi betakarításra alkalmas. Nagy átlagsúlyú, bronzszínű, tojásdad gumói elágazódásra ("babásódásra") csak igen csekély mértékben hajlamosak, így "piacosak", és kis veszteséggel hámozhatók. Ezért, és kedvező beltartalmi parameterei miatt termesztése (konzerv)ipari feldolgozás céljára is javasolható. Az átlagosnál nagyobb fehérpenész érzékenységét - különösen az évelő állományok kezelésekor - szigorú szelektálással kell ellensúlyozni.

A "Tápiói korai" alacsony szárú, a virágzás és gumófejlődés szempontjából a legkorábbi típuscsoportba sorolható. Így hiánypótló szerepet játszhat a csicsóka fogyasztás és hasznosítás időbeni kiterjesztésében, és mindenekelőtt a természetes állattartás lédús takarmánybázisának kora ősztől tavaszig tartó biztosításában. Gumója fehér, szabálytalan alakú, babásodásra közepesen hajlamos.

A "Ceglédi tájfajta" egy érdeklődésre számot tartó génbanki populáció. Gumója piros héjú, szabályos (csak kissé babásodó), körte alakú. Szára magas.